Rólunk írták: Van magyar jövő Felvidéken

A szlovákiai magyar kisebbség szempontjából rendkívül fontos esemény a május végén sorra kerülő népszámlálás, amelynek a nem hivatalos kampányzáró rendezvényén vettek részt a székelyföldi fiatalok Léván. Az eseményt a Magyar Koalíció Pártja és a Via Nova ifjúsági csoport szervezte.

A május 21-én sorra kerülő népszámláláson a felvidéki magyarságnak az aránya határozza meg, hogy az elkövetkező tíz évben a magyar nyelv hivatalos használatát, az anyagi támogatásoknak a kérdését, valamint a régiók fejlődése függ attól, hogy hány magyar él és vállalja a magyarságát a felvidéki településéken.

A székelyföldi önkormányzati elöljárók Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit Emőke Maros Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Péter Ferenc Szováta polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere közös üzenetét Grüman Róbert a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke tolmácsolta, melynek alapgondolata a hasonló kisebbségi sors, valamint a magyarság vállalásának szükségessége volt.

A program keretén belül Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és Berényi József az MKP elnöke is felszólaltak, akik a népszámlálás fontosságára hívták fel a figyelmet, Vikidál Gyula és Vadkerti Imre pedig nemzeti dalokat adtak elő a teltházas Lévai kultúrotthonban. A rendezvény záróakkordjaként a tömeg közösen énekelte el a magyar és a székely himnuszt.

HÁRIT sajtóiroda

Levél Székelyföldről!

Székelyföldnek és Felvidéknek azonos sors jutott osztályrészül.

Erőszakkal elszakítottak bennünket az anyaországtól, de ez nem akadályozott meg minket abban, hogy nyelvünket, kultúránkat, identitásunkat megőrizzük.

Manapság sokan felteszik a kérdést, hogy mi értelme van foggal-körömmel ragaszkodni identitásunkhoz, egy olyan világban, ahol a magyarság még mindig szúrja egyesek szemét?

Mi Székelyföldön azt valljuk, hogy a szülőföld azoké, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni, akik akkor is kitartanak mellette, amikor nem könnyű kitartani.

Nyelvében él a nemzet, azaz a nyelv maga a kultúra. Akinek anyanyelve a magyar, aki magyarul érez és gondolkodik, aki magyarul vall szerelmet és magyarul búslakodik, az hogy ne lenne magyar? Mi egyéb is lehetne?

Időnként megszámláltatunk. Időnként mindenkit próbára tesz a történelem. Ezt mi, Magyarország határain túl élő magyarok tudjuk a legjobban. Mi több, ezeknek a szavaknak a súlyát mi érezzük a leginkább. De pontosan ezért, mert számunkra a nyelv, az identitás és a kultúra nagyon fontos, fel kell ezt vállalnunk, ha alkalom adódik rá.

Szabad ember az, aki nem fél. Ne féljünk magyaroknak lenni, mert ha félünk ennek vállalásától, akkor hiába ragaszkodtunk az önazonosságunkhoz ennyi időn át. Legyünk hűek önmagunkhoz, székelyek és felvidékiek, ha eljön az idő és megszámláltatunk, ne találtassunk kevésnek.

Mi, székelyföldiek arra ösztönzünk minden felvidéki magyart, hogy 2011. május 21-én vállalják magyarságukat, és ezzel is erősítsék a Kárpát-medencei magyarságot.

Székelyföld önkormányzati elöljárói:

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Péter Ferenc, Szováta polgármestere
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere

2011. május 15., Sepsiszentgyörgy

(harit.ro)